Az online kereskedelem térhódításával párhuzamosan a fogyasztóvédelem szerepe is felértékelődött. A Legfőbb Ügyészség friss tájékoztatása szerint 2025-ben is kiemelt figyelmet fordítottak a webáruházak ellenőrzésére: több mint 300 alkalommal kellett intézkedniük tisztességtelen kikötések vagy hiányos tájékoztatás miatt.
Az internetes vásárlás mára a mindennapok részévé vált, a fogyasztók jelentős része köti meg szerződéseit a világhálón keresztül. Ez a kényelem azonban kockázatokkal is jár, hiszen az egyéni jogérvényesítés lehetőségei sokszor korlátozottabbak, mint a hagyományos kereskedelemben. Éppen ezért az ügyészség fogyasztóvédelmi tevékenysége kulcsfontosságú a piaci tisztaság megőrzése érdekében.
Együttműködő vállalkozások, szigorú ellenőrzés
Az ügyészség rendszeresen vizsgálja a webáruházak által közzétett Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), valamint a honlapokon található egyéb, vásárlóknak szóló tájékoztatókat. A tavalyi év mérlege beszédes: több mint 300 esetben hívták fel a figyelmet jogszabálysértésekre.
A tapasztalatok szerencsére azt mutatják, hogy a vállalkozások többsége jogkövető magatartást tanúsít, ha figyelmeztetést kap. Szinte kivétel nélkül, még a megadott határidőn belül módosítják a problémás feltételeket, és pótolják a hiányosságokat, így elkerülve a súlyosabb jogi következményeket.
A leggyakoribb trükkök és tisztességtelen kikötések
Az ügyészségi vizsgálatok során számos visszatérő problémát azonosítottak, amelyekkel érdemes tisztában lennie minden online vásárlónak. A leggyakoribb tisztességtelen kikötések közé tartoznak:
-
Termékcsere beleegyezés nélkül: A vállalkozó fenntartja a jogot, hogy a fogyasztó megkérdezése nélkül más paraméterekkel rendelkező terméket küldjön.
-
Utólagos ármódosítás: Olyan kikötések, amelyek lehetővé teszik az ár megváltoztatását a szerződés megkötése után is.
-
Felelősség hárítása: A kereskedő nem vállal felelősséget a honlapon feltüntetett áruismertetők hibáiért.
-
Csomagellenőrzési kényszer: Tipikus jogsértés, amikor a vállalkozó a futár jelenlétében történő tételes ellenőrzéshez köti a későbbi reklamáció lehetőségét – ezt a fogyasztóvédelmi szabályok nem teszik kötelezővé a garanciális jogok érvényesítéséhez.
Hiányos tájékoztatás az elállási jogról
A másik nagy problémakör a tájékoztatási kötelezettség megszegése, különös tekintettel a 14 napos elállási jogra. Sok webáruház téves vagy hiányos információkat közöl, ezzel elbizonytalanítva a vásárlókat.
Gyakori hiba, hogy a jogszabályban előírtnál hosszabb határidőt szabnak meg a vételár visszatérítésére, vagy az elállást a csomagolás hiánytalan meglétéhez kötik, ami jogszerűtlen. Szintén visszatérő probléma, hogy a visszaküldés postaköltségén felül egyéb indokolatlan költségeket is a fogyasztóra hárítanának, illetve nem adnak megfelelő tájékoztatást a panaszkezelés menetéről.
Az ügyészség fellépése 2026-ban is folytatódik, biztosítva, hogy az online térben is érvényesüljenek a fogyasztók jogai.
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
