Navracsics Tibor: „Ha nem kellek, megyek” – A miniszter a visszavonulásáról és egy sántító ajkai történetről

Saját politikai túlélését egyéni választókerületi győzelméhez kötötte Navracsics Tibor. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Válasz Online stúdiójában egyértelművé tette: ha a 2026-os választáson a tapolcai-ajkai körzetben nem szavaznak neki bizalmat, visszavonul a politika első vonalából. Az interjúban a miniszter a helyi együttműködést is méltatta, ám az ennek alátámasztására elmesélt ajkai hídátadás története több ponton is sántít.

Navracsics Tibor a Választás ’26 című műsor vendégeként beszélt jövőbeli terveiről, az uniós források helyzetéről és az államigazgatás felelősségéről. A beszélgetés legerősebb politikai állítása a személyes jövőjét érintette: a Fidesz egyik legismertebb politikusa kijelentette, hogy pályafutása folytatása kizárólag a választók döntésén múlik, és nem kíván listás helyekbe kapaszkodni.

„Ha azt mondják, hogy ők inkább mást akarnak látni, akkor én úgy gondolom, hogy nekem nincs a politika első vonalában helyem” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: vereség esetén visszatérne az egyetemi szférába oktatni.

Ez a kijelentés országos figyelmet irányít a Veszprém vármegyei 3. számú választókerületre, hiszen ritka, hogy egy hivatalban lévő miniszter ennyire nyíltan tegye fel karrierjét egyetlen körzet eredményére.

Tényellenőrzés: A valóság áldozatul esett a dramaturgiának

Navracsics Tibor az interjúban a „polgári Magyarország” eszméjét a pártállástól független, konstruktív együttműködéssel azonosította. Ennek ékes bizonyítékaként hivatkozott Schwartz Bélával, Ajka szocialista polgármesterével való kapcsolatára. A példaként felhozott történetben azonban a miniszter összemosott különböző eseményeket, hogy élesebb kontrasztot állítson a politikai zajongás és a csendes építkezés közé.

A miniszter azt állította: miközben Magyar Péter a városban „hangosítóval, mikrofonnal” tartott nagygyűlést, ő éppen attól „körülbelül 500 méterre” Schwartz Bélával adott át egy uniós forrásból épült hidat.

A tények azonban cáfolják ezt az együttállást:

1. Időbeli ellentmondás: A Béke utcai híd átadására 2024. október 12-én került sor. Ezen a napon Magyar Péter valóban Ajkán járt, ám egy Tisza Sziget találkozón vett részt, nem pedig utcai nagygyűlésen.

2. Térbeli és jellegbeli tévedés: Az októberi ellenzéki esemény a városi Sportcsarnokban zajlott, zárt térben, pódiumbeszélgetés formájában. Ez a helyszín több kilométerre található a Béke utcától, így fizikai képtelenség, hogy a két rendezvény „500 méterre” lett volna egymástól, vagy hogy bármilyen hangosítás zavarta volna az átadót.

3. A valószínűsíthető keveredés: A miniszter vélhetően a május 1-i, Agórán tartott Magyar Péter-rendezvény emlékét (amely valóban hangosabb és közelebbi volt) vetítette rá az októberi hídátadásra. Csakhogy májusban még nem volt hídátadás.

Bár a történet sántít, a politikai üzenet célba ért: a kampányban Navracsics Tibor a helyi, pragmatikus együttműködésre helyezi a hangsúlyt, szemben az országos politika konfliktusaival.

Uniós pénzek és a Szőlő utcai ügy

A miniszter a műsorban kitért a befagyasztott uniós forrásokra is. Derűlátónak mutatkozott, kiemelve, hogy a kohéziós alapokból már 4 milliárd eurót sikerült lehívni, ami időarányosan jobb a korábbi ciklusoknál. Ugyanakkor elismerte, hogy három operatív program esetében a források jelentős része továbbra is zárolva van a jogállamisági viták miatt.

A Szőlő utcai gyermekotthon botránya kapcsán – ahol tíz éven át maradtak következmények nélkül a jelzések – Navracsics Tibor védelmébe vette az államigazgatást. Szerinte az eset nem rendszerszintű romlottságot, hanem súlyos emberi hibát jelez. „Az államon belül nincsenek szervezett bűnözői csoportok” – szögezte le, hozzátéve, hogy a hanyag vagy szabályszegő kisebbséget ki kell szorítani a rendszerből.