Új korszak a Parlamentben: Konszenzusos egyeztetések és a pénzszórás vége az Országgyűlésben

Lezárultak a frakciók közötti egyeztetések a magyar Országgyűlés megalakulásáról és a parlamenti pozíciók elosztásáról. A sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az új parlamenti többséget adó Tisza Párt szakítani kíván a korábbi kormánytöbbség gyakorlatával, és a konszenzusra, valamint a költségek radikális csökkentésére helyezi a hangsúlyt.

Az Országgyűlés lenyűgöző, történelmi épületében tartott tájékoztatón részletes beszámoló hangzott el a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk frakcióival folytatott tárgyalásokról. A megbeszélések fókuszában az új parlamenti struktúra és a tisztségek elosztása állt.

Több pozíció az ellenzéknek a konszenzus jegyében

A megbeszélések egyik legfontosabb eredménye, hogy a Tisza Párt felajánlását a többi párt elfogadta: a Fidesznek, a KDNP-nek és a Mi Hazánknak is lesz külön alelnöke a Magyar Országgyűlésben. A megállapodás értelmében az ellenzéknek a korábbiaknál több alelnöki pozíciója lesz, annak ellenére, hogy összességében kevesebb képviselővel rendelkeznek.

A szakbizottsági struktúráról is egyeztettek, ahol szintén a kompromisszumkeresés dominált. A javasolt húsz bizottság vezetésének és tagságának elosztásánál figyelembe vették a frakciók méretét és a korábbi parlamenti hagyományokat.

„Vége a pénzszórásnak” – Százmilliárdos tételek és átláthatóság

A politikai pozíciók mellett kiemelt témát jelentett az Országgyűlés működésének költsége. A tájékoztatón elhangzott, hogy az új parlamenti többség célja a korábbi időszakokra jellemző „elképesztő pénzszórás” megállítása. A felszólaló rávilágított egy vitatott gyakorlatra: a parlamenti kimutatások szerint az elmúlt időszakban egy képviselő havonta mintegy 10 millió forintot kapott a fizetésén felül különféle juttatásokra (például telefonra és munkatársakra). A lehetőségekkel élve a képviselők ezt az összeget átutalhatták a frakciójuknak. A beszámoló szerint a Fidesznél ez volt a bevett gyakorlat: a pénz a frakcióhoz került, amely annak nagyrészét egy mozdulattal továbbította magának a pártnak. A becslések szerint az ehhez hasonló „egyéb költségekre” egyetlen parlamenti ciklus alatt akár 100-120 milliárd forint is elmehetett. Az új vezetés szignifikáns csökkentést és teljes átláthatóságot ígér a parlamenti gazdálkodásban.

Történelmi kulisszák és a folytatás

A hivatalos parlamenti egyeztetések mellett a sajtótájékoztató során érdekességként szó esett az Országház történelméről is. Elhangzott, hogy az épület tervezésére eredetileg 19 pályázat érkezett, amelyből végül három valósult meg a Kossuth téren: maga a Parlament, a mai Kúria (korábban Néprajzi Múzeum) és a jelenleg felújítás alatt álló Agrárminisztérium épülete. Megemlítették továbbá az épület eredeti, jégtömbökkel működő hűtőrendszerét, valamint a falakon máig látható történelmi golyónyomokat is.

Az új Országgyűlés felállásának következő lépései a hétvégén folytatódnak, amikor a leendő kormány összetételéről, a miniszterek és államtitkárok kiválasztásáról, valamint a kormányprogram véglegesítéséről egyeztetnek. A parlament alakuló ülésének időpontjáról még nincs hivatalos döntés, a köztársasági elnök fogja meghatározni a dátumot.