Diplomáciai és jogi feszültség: Az Oshadbank visszaköveteli az Magyarországon lefoglalt értékeit

Megdöbbentő incidens borzolja a kedélyeket az ukrán-magyar bankközi kapcsolatokban: az ukrán állami Oshadbank (Takarékpénztár) hivatalos közleményben követeli vissza azt a 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany összértékű szállítmányt, amelyet két nappal ezelőtt foglaltak le a magyar hatóságok.

Bár a 2026. március 5-én Magyarországon őrizetbe vett hét ukrán banki alkalmazott azóta már visszatért Ukrajnába, az ügy korántsem zárult le. Az Oshadbank vezetése szerint a lefoglalt két páncélozott pénzszállító autó és a bennük lévő hatalmas érték továbbra is jogellenes visszatartás alatt áll. A pénzintézet most két fronton indít jogi ellentámadást az ügy tisztázása érdekében.

Jogtalan fogva tartás és eljárási hibák?

Az Oshadbank közleménye szerint az elsődleges feladatuk a munkatársaikat ért sérelmek orvoslása. A bank vitatja a magyar bevándorlási hivatal azon döntését, amellyel korlátozó intézkedéseket vezettek be a szállítóbrigád tagjaival szemben az Európai Unió területén való tartózkodásukra vonatkozóan.

A pénzintézet külön hangsúlyozta, hogy a hét alkalmazottat – akik közül a legtöbben 3-21 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkeznek – több mint egy napig tartották fogva anélkül, hogy biztosították volna számukra a jogi képviselethez vagy a konzuli segítségnyújtáshoz való hozzáférést.

A 75 millió eurós rakomány sorsa

A banki stratégia második pillére a vagyontárgyak visszaszerzése. A tét nem kicsi:

• 40 millió amerikai dollár készpénzben,

• 35 millió euró készpénzben,

• 9 kilogramm banki aranytömb,

• valamint két speciális páncélozott jármű.

Az Oshadbank álláspontja szerint a szállítás egy érvényes nemzetközi megállapodás keretében zajlott az osztrák Raiffeisen Bank Austria és az ukrán fél között. A bank állítja: a rakományt a nemzetközi szállítási szabályoknak és az uniós vámeljárásoknak megfelelően jelentették be, és minden szükséges engedéllyel rendelkeztek.

A bank érvei a jogszerűség mellett

A félreértések elkerülése végett a pénzintézet több tényt is rögzített:

1. Heti rutin: A háborús helyzet miatt az értékszállítások kizárólag szárazföldi úton, átlagosan hetente egyszer történnek Bécs és Kijev között.

2. Tulajdonjog: A szállított összeg az ukrán állampolgárok és vállalkozások betétjeiből származik, célja pedig az ukrán készpénzpiac likviditásának biztosítása volt.

3. Független audit: A bank annyira biztos a saját igazában, hogy felkért egy vezető nemzetközi könyvvizsgáló céget a szállítási folyamatok és szerződések teljes körű, független felülvizsgálatára.

Az ügy kimenetele nemcsak pénzügyi szempontból döntő, hanem precedensértékű lehet a háborús időszakban zajló nemzetközi banki logisztikai folyamatok biztonságára nézve is.

Mindeközben

Németország határozottan bírálta Magyarországot, amiért akadályozta az Ukrajnának nyújtott európai uniós segélycsomagot, „elfogadhatatlannak nevezve a lépést. ” Johann Wadephul német külügyminiszter azt mondta, hogy Kijev támogatása továbbra is Németország kiemelt biztonsági prioritása, és figyelmeztetett, hogy Magyarország álláspontja aláássa Európa védelmét és szabadságát.