NEMZETKÖZI NYOMÁS: Ukrajna az EU-hoz és az USA-hoz fordult a Budapesten lefoglalt pénzszállítmány ügyében

Diplomáciai nagyüzem indult Kijevben: az ukrán külügyminisztérium és a jegybank vezetői közös brifinget tartottak az uniós tagállamok és az Egyesült Államok nagyköveteinek. Ukrajna bizonyítékokat mutatott be a szállítmány legálisságáról, és „állami terrorizmussal” vádolja Magyarországot.

Brifing a nagyköveteknek: Kijev cáfolja a magyar vádakat

Március 6-án Jevhen Perebijnyisz külügyminiszter-helyettes, Dmitro Olijnik, a Nemzeti Bank alelnöke és Jurij Kacion, az Oschadbank elnöke tájékoztatta az EU-tagállamok diplomáciai képviseleteit és az USA nagykövetségét. Az ukrán fél részletesen ismertette a hét alkalmazott budapesti fogva tartásának körülményeit.

Az ukrán vezetők hangsúlyozták:

• Minden dokumentum rendben volt: A készpénz és a nemesfémek Ausztriából Ukrajnába történő szállítása a nemzetközi jog, az uniós vámszabályok és a kétoldalú megállapodások teljes körű betartásával zajlott.

• Abszurdnak nevezett vádak: Kijev szerint a szállítmány eredetét és célját igazoló összes kísérőirat rendelkezésre állt, így cáfolják a magyar hatóságok azon állításait, amelyek szabálytalanságokra vagy katonai jellegű titkosszolgálati akcióra utaltak.

• Segítségkérés a szövetségesektől: Ukrajna arra kérte a diplomatákat, hogy tájékoztassák kormányaikat és az Európai Bizottságot a történtekről, sürgetve a fellépést a „politikai zsarolás” ellen.

A magyar álláspont és a kiutasítás

Emlékezetes, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) nem sokkal korábban bejelentette: a szállítmányt az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tábornoka és egy volt légierős tiszt irányította. Emiatt a magyar hatóságok a hét érintett személy azonnali kiutasításáról döntöttek, amit az ukrán fél továbbra is elfogadhatatlannak tart.

Szankciók a láthatáron?

A kijevi diplomáciai offenzíva célja egyértelmű: nemzetközi elszigeteltségbe szorítani Budapestet az ügyben. Míg a magyar kormány rendészeti és nemzetbiztonsági kérdésként kezeli az esetet, Ukrajna már „állami terrorizmusról” beszél, és az EU-n keresztül próbál nyomást gyakorolni. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter éles kritikája után ez a brifing azt jelzi, hogy a konfliktus már messze nem csak kétoldalú ügy, hanem az európai szövetségesi rendszeren belüli komoly feszültségforrás.