Ukrán külügyminiszter: Moszkva cserben hagyja szövetségeseit a bajban

Budapest – Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere éles hangvételű elemzést tett közzé az orosz külpolitika megbízhatatlanságáról. A tárcavezető szerint Teherán példája ismét bebizonyította: Vlagyimir Putyin a válságos pillanatokban mossa kezeit, és magára hagyja partnereit.

Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége által megosztott nyilatkozatában Andrij Szibiha rámutatott: miközben az iráni rezsim jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van, az orosz támogatás látványos hiánya kérdéseket vet fel a két ország közötti szövetség valódi erejével kapcsolatban.

Papíron stratégiai partner, a bajban idegen

A külügyminiszter emlékeztetett, hogy Irán és Oroszország tavaly írt alá egy 20 évre szóló, átfogó stratégiai partnerségi megállapodást. Teherán emellett szorosabbra fűzte védelmi együttműködését Oroszország afrikai szövetségeseivel (Niger, Mali, Burkina Faso) is, ám a viszonzás elmaradt.

„Most Moszkva nem siet, hogy megmentse szövetségesét. Valószínűleg Putyint jobban foglalkoztatja az olajárak emelkedése, mint a teheráni partnerei” – fogalmazott Szibiha.

A tárcavezető példaként említette, hogy Oroszország még a BRICS-csoport keretein belül sem tett érdemi diplomáciai lépéseket Irán védelmében, holott az iszlám köztársaság két éve csatlakozott a szervezethez. Hámenei ajatolláh halála után Putyin mindössze egy formális részvétnyilvánításra szorítkozott.

A dominóhatás: Asszad után ki következik?

Szibiha szerint az orosz külpolitika állandó jellemzője az árulás. Úgy véli, Moszkva mindig elhagyja azokat, akik a támogatására számítanak a legkritikusabb pillanatban. Az ukrán diplomácia vezetője szerint a tekintélyelvű vezetők bukása közvetlen veszélyt jelent a Kremlre nézve.

„Asszad, Maduro és Hámenei bukása stratégiai következményekkel jár Moszkva rezsimje számára, és közelebb viszi saját összeomlásához” – zárta gondolatait a miniszter. Az ukrán elemzés szerint az orosz befolyási övezet zsugorodása és a szövetségesi rendszer erodálódása visszafordíthatatlan folyamat, amely végül az orosz rezsim stabilitását is kikezdi.