Az Alkotmánybíróság (Ab) legfrissebb döntése komoly fordulatot hozott az önkormányzatok és a központi költségvetés közötti pénzügyi csatában. Fontos azonban tisztázni: a testület nem a szolidaritási adót törölte el, hanem azt a „jogi sorompót” semmisítette meg, amellyel a kormány megpróbálta kizárni a bíróságokat ezekből a vitákból.
Mi történt pontosan?
A vita középpontjában a 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet állt. Ez a veszélyhelyzeti jogszabály arra kötelezte a bíróságokat, hogy a 2023–2025-ös éveket érintő, már folyamatban lévő pereket azonnal szüntessék meg. Emellett kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így ellene közigazgatási pernek helye nincs.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) azonban megtámadta a rendeletet, mert a kormány a jogszabály előkészítésekor nem kérte ki a Tanács véleményét, pedig az igazságszolgáltatási rendszert érintő tervezeteknél ez törvényi kötelezettség. Az Alkotmánybíróság helyt adott az indítványnak, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a korlátozó szabályokat.
Időhúzás vagy jogos védelem? – Kell-e fizetni a per alatt?
A hír hallatán sokakban felmerült a kérdés: ha az önkormányzat perel, addig mentesül-e a fizetés alól? A válasz a megsemmisített rendelet tartalmában rejlik.
A kormányrendelet egyik legvitatottabb pontja éppen az volt, hogy kizárta az azonnali jogvédelmet. Ez egy olyan jogi eszköz, amellyel a bíróság ideiglenesen felfüggesztheti a fizetési kötelezettséget, amíg az ügyben jogerős döntés nem születik.
Az Alkotmánybíróság döntése után:
-
Újra kérhető az azonnali jogvédelem: A települések ismét kérhetik a bíróságtól, hogy a per idejére ne kelljen befizetniük az elvont összegeket.
-
Nem automatikus a mentesség: A bíróság minden esetben egyedileg mérlegeli, hogy felfüggeszti-e a befizetést a jogerős ítéletig.
-
A függetlenség védelme: Dr. Szabó Marcel alkotmánybíró indokolása szerint a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen, hogy a kormány rendelettel tiltsa meg a bíróságnak a döntéshozatalt egy olyan ügyben, amelyben az állam maga is érdekelt fél (mint alperes).
A szakmai kontroll győzelme
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kormány nem játszhatja ki a bíróságokat veszélyhelyzeti rendeletekkel. A döntés értelmében a 2026. február 4-én hatályba lépett korlátozások elbuktak, így a korábban leállított perek folytatódhatnak, az újak pedig megindulhatnak.
Bár a szolidaritási hozzájárulás mint adónem továbbra is létezik, az önkormányzatok visszakapták a legfontosabb fegyverüket: a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
