Bírósági döntés: Nyilvánossá kell tenni az MBH Bank „féláron” eladott állami részvényeinek szerződését

Első fokon pert nyert a Transparency International Magyarország (TI) és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Corvinus BHG ellen. A bírósági döntés értelmében ki kell adni azokat az adásvételi szerződéseket, amelyek alapján az állam több mint 50 milliárd forintos „kedvezménnyel” vált meg az MBH Bankban lévő tulajdonrészétől.

Rejtélyes értékbecslés és milliárdos különbség

Az ügy középpontjában az MBH Bank 5 százalékos állami részvénypakettje áll, amelyet tavaly év végén értékesítettek a bank munkavállalói résztulajdonosi programja (MRP) keretében. Míg a részvények akkori piaci értéke meghaladta a 93 milliárd forintot, a tranzakció során csupán 42 milliárd forintot fizettek értük.

A Transparency International Magyarország vizsgálata szerint ez a típusú vagyonátruházás a „közpénzből drágán venni, majd barátoknak olcsón eladni” modelljét követi. Különösen aggályos, hogy a per során kiderült: az eladó állami cég, a Corvinus BHG nem is ismerte a vételárat megalapozó értékbecslés tartalmát. Ez azt jelenti, hogy az állam érdemi kontroll és saját háttérszámítások nélkül fogadhatta el a vevői oldal által prezentált értékelést.

A bankrendszer átrendeződése

Magyarország második legnagyobb pénzintézete, az MBH Bank tulajdonosi szerkezete az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment keresztül. Miután a Matolcsy-klán érdekeltségei kiszorultak, a bank legfőbb végső haszonhúzója Mészáros Lőrinc lett. Ezzel párhuzamosan az állam folyamatosan csökkenti részesedését: a tavalyi ügylet után már csak 15 százalékos állami tulajdon maradt a hitelintézetben.

A korrupció elleni küzdelem újabb lépcsőfoka

Hadházy Ákos és a TI szerint az ítélet mérföldkő a rendszerszintű korrupció elleni fellépésben. A Karsai Dániel Ügyvédi Iroda által képviselt felperesek hangsúlyozták, hogy a „foglyul ejtett állam” felszabadításának alapvető feltétele az ehhez hasonló, közpénzeket érintő szerződések átláthatóvá tétele és a felelősök elszámoltatása.

Bár az ítélet elsőfokú, a jogvédők bíznak benne, hogy a jogerős döntés után végre fény derül arra, milyen szakmai indokok (vagy azok hiánya) vezettek az adófizetők szempontjából kedvezőtlennek tűnő üzlethez.