Az elmúlt hetekben több közép-európai energiavállalatot kerestünk meg azzal kapcsolatban, hogy az orosz kőolaj kiesése valóban indokolna-e jelentősen magasabb üzemanyagárakat a régióban.
A magyar közéleti vitákban rendszeresen elhangzik, hogy orosz olaj nélkül akár 1000 forintos literenkénti ár is kialakulhatna. Ezzel párhuzamosan azonban több, nem orosz forrásból dolgozó nemzetközi szereplő – köztük a magyar piacon is jelen lévő cégek – hasonló árszinten értékesítik üzemanyagaikat.
Szerkesztőségünk ezért kérdéseket küldött többek között a következő vállalatoknak:
-
MOL
-
ORLEN S.A.
-
Shell plc
Arra voltunk kíváncsiak:
-
befolyásolja-e érdemben a fogyasztói árakat az orosz kőolaj hiánya,
-
jelent-e strukturálisan magasabb árszintet a nem orosz beszerzés,
-
milyen szerepe van az importparitásnak és a piaci versenynek,
-
valamint hogy a geopolitikai narratívák érintik-e a tőzsdei cégek befektetői megítélését.
Elsőként a lengyel ORLEN S.A. válasza érkezett meg, amelyet az alábbiakban – változtatás nélkül – közlünk.
– Az ORLEN gyakorlati piaci tapasztalatai alapján a diverzifikált, nem orosz eredetű kőolajforrások használata hogyan befolyásolja a kiskereskedelmi üzemanyagárakat azokhoz a narratívákhoz képest, amelyek jelentősen magasabb fogyasztói árakat sugallnak?
Egy nyitott piacgazdaságban, mint amilyen Lengyelországé, az üzemanyagárakat nem a hazai finomítók termelési költségei, hanem az importparitás határozza meg.
Az orosz kőolajról való leválás – amelyet az ukrajnai háború előtt a Brent áránál néhány százalékos diszkonttal vásároltunk – valóban magasabb üzemanyag-előállítási költségeket és a finomítói árrések csökkenését eredményezte.
Ugyanakkor a költségnövekedés nem vezetett magasabb üzemanyagárakhoz Lengyelországban, a tényleges és a potenciális üzemanyagimportból fakadó verseny miatt.
Amennyiben az ORLEN megpróbálta volna a megnövekedett nyersolajköltségeket áthárítani az üzemanyagárakba, a belföldi árak külföldhöz – különösen az ARA-piachoz (Amszterdam–Rotterdam–Antwerpen) – viszonyított emelkedése ösztönözte volna az üzemanyagimportot Lengyelországba, hogy kihasználják az árkülönbséget.
Az ebből eredő kínálatnövekedés lefelé nyomta volna az árakat – az ORLEN esetében is – egészen az importparitás szintjéig, ahol az import ösztönzője megszűnik.
– Melyek voltak azok a kulcsfontosságú működési és gazdasági tényezők, amelyek lehetővé tették az ORLEN számára a versenyképesség fenntartását az orosz kőolajról való leválás után?
Számos tényező járult hozzá ehhez az eredményhez.
Először is, hosszú évek óta az orosz olaj- és gázszállításokat ellátásbiztonsági kockázatként kezeltük. Ez a megközelítés arra ösztönzött bennünket, hogy előre beruházzunk infrastruktúrába és alternatív beszerzési útvonalakba.
Ennek köszönhetően, amikor kitört az ukrajnai háború, felkészültek voltunk az orosz olaj- és gázszállítások leállítására.
Ezt kiegészítették a finomítóink korábbi technológiai átalakításai, amelyek lehetővé tették alternatív nyersolaj-keverékek feldolgozását, megfelelő hosszú távú kereskedelmi szerződések és spot beszerzések támogatásával.
– Az Önök megítélése szerint az orosz kőolaj hiánya szükségszerűen strukturálisan magasabb üzemanyagárakat eredményez Közép-Európában?
Nem.
A strukturális tényezők hosszú távú jellegűek, és a jelenlegi helyzet nem tekinthető állandónak.
Nem a jelenlegi orosz olajárakból kell kiindulni, amelyeket jelentős diszkonttal értékesítenek, mivel az árakat mesterségesen csökkentik azok a szankciók, amelyek korlátozzák a legális keresletet.
A tiltott olaj kereskedelmében vagy feldolgozásában kockázati prémium jelenik meg.
– Figyelembe véve az ORLEN magyarországi jelenlétét, milyen tanulságok vonhatók le az ellátási diverzifikáció és az árstabilitás kapcsolatáról?
Az ORLEN hosszú évek óta következetesen a kőolaj-beszerzési irányok diverzifikációjára épülő stratégiát folytat.
Ennek köszönhetően a vállalat teljes mértékben megszüntette az orosz kőolaj vásárlását az ORLEN Csoport egészében, miközben teljes mértékben fenntartotta az ellátás folytonosságát és a működési stabilitást.
Ez az eredmény bizonyítja, hogy a proaktív diverzifikáció nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú a geopolitikai kockázatok mérséklése és az egyetlen beszállítótól vagy régiótól való függésből eredő árvolatilitás csökkentése szempontjából.
Jelenleg az ORLEN finomítóinak nyersolaj-ellátása az amerikai kontinensről, az Északi-tengerről, a Közel-Keletről és a Perzsa-öböl térségéből, valamint Közép-Ázsiából érkezik, széles és kiegyensúlyozott beszerzési portfóliót biztosítva.
Emellett az ORLEN által beszerezhető nyersolajfajták köre folyamatosan bővül, növelve a vállalat rugalmasságát a globális piacokon versenyképes árú alapanyag vásárlásában.
– A közelmúlt piaci fejleményei – beleértve a MOL csökkentett jelenlétét az ukrán piacon – fényében látnak-e közvetett hatásokat a regionális versenyre, illetve az ORLEN jövőbeli piaci kilátásaira és befektetői megítélésére, mint tőzsdén jegyzett vállalat esetében?
Az ORLEN jelentős pozíciót tölt be az ukrán üzemanyag-nagykereskedelmi piacon: tavaly több mint 1,5 millió tonna terméket szállított, többek között dízelt és benzint.
A logisztikai infrastruktúra rendelkezésre állása, a földrajzi közelség és az ORLEN termelőkapacitása természetes partnerévé teszi a vállalatot Ukrajna számára, és szilárd alapot biztosít a kereskedelmi együttműködés további bővítéséhez.
Jelenleg az ORLEN Csoport havonta átlagosan mintegy 100 millió köbméter földgázt szállít Ukrajnának, és piacvezető az aszfaltértékesítés területén.
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
