Az iráni háború gazdasági hatásai: Ki profitál a közel-keleti káoszból a régiós olajszektorban?

Míg Donald Trump az „Epic Fury” hadműveletet irányítja, az energetikai piacokon elszabadultak az árak. Az Erste elemzése szerint a Hormuzi-szoros tizedére csökkent forgalma és a katari LNG-szállítások leállása miatt a közép-európai nagyvállalatok (MOL, OMV, Orlen) teljesen új pénzügyi realitással néznek szembe 2026-ban.

Piaci sokk: Olajár-robbanás és gázhiány

A konfliktus következtében a Brent kőolaj ára hordónkénti 77-78 dollárra ugrott, a globális export 40%-át biztosító Hormuzi-szoros blokádja miatt pedig az év egészére 70 dolláros átlagárral számolnak a szakértők. Európában a helyzet még kritikusabb a földgázpiacon: a katari LNG kiesése és az alacsony (30%-os) tárolói készletszint miatt a TTF gázárak 44 EUR/MWh magasságába emelkedtek.

Ki a legnagyobb nyertes?

Az Erste becslése szerint az iráni konfliktus legnagyobb haszonélvezője az osztrák OMV lehet.

• OMV: A vállalat rendkívül érzékeny az áremelkedésre: minden 1 dolláros Brent-ár növekedés 50 millió euróval, minden 1 eurós gázár-emelkedés pedig 45 millió euróval növeli az adózás előtti eredményét (CCS EBIT). A megugrott finomítói marzsok tovább javítják a cég pozícióját.

Vegyes kép: Orlen és a román szereplők

• Orlen: A lengyel óriás profitál a magas finomítói marzsokból és az amerikai LNG-szerződésekből, de a lengyel kormányzati árplafonok és a Katarral kötött hosszú távú szerződések bizonytalansága (késő szállítmányok a szoros lezárása miatt) korlátozzák a pozitív hatásokat.

• OMV Petrom és Romgaz: Romániában a szigorú hatósági árazás (110 RON/MWh gázár-rögzítés a lakosságnak) miatt a cégek nem tudják teljes mértékben kihasználni a piaci áremelkedést.

A MOL nehéz helyzete: Vezetékzárlat és technikai akadályok

A magyar MOL számára az iráni háború mellett súlyos lokális kihívásokkal is meg kell küzdenie:

1. Druzsba-válság: A vezeték január 27. óta nem szállít, az ukrán-magyar vita pedig (Zelenszkij „varázslós” kijelentése után) patthelyzetbe került.

2. Finomítói korlát: A Dunai Finomító a tavalyi tűz után csak 70%-os kapacitással működik októberig.

3. Adria-dilemma: Kérdéses, hogy a horvát Janaf enged-e át elegendő nyersolajat, és ha igen, az képes-e pótolni az olcsó orosz kőolajat, amihez a MOL jelenleg nem fér hozzá.

A globális dízelhiány bajnoka: Tupras

A török Tupras profitálhat a legtöbbet a közel-keleti finomítók kieséséből, mivel a globális dízelhiány az egekbe emelte a finomítói árréseket, éppen akkor, amikor a szaúdi Ras Tanura finomítót iráni rakétatalálat érte.