Helikopter hat kilométerre – mit mutat meg valójában a padragkúti eset?

Amikor a rendszer szerencsére még működik – de már látszik, hol repedezik

Egy padragkúti darázscsípés első látásra hétköznapi egészségügyi esetnek tűnhet. Ezúttal szerencsésen végződött: volt orvos, volt felkészült szakdolgozó, és időben érkezett a segítség. A beteg stabil állapotban került kórházba, az Ajkai Magyar Imre Kórház szakembereihez.

Csakhogy a történet valójában nem a szerencséről szól — hanem arról, mennyire vékony jégen működik ma a vidéki egészségügyi ellátás.

A helyszínre mentőhelikopter érkezett Padragkút területére. Több, egymástól független forrásból úgy értesültünk, hogy a térség esetkocsija éppen más riasztáson vett részt, ezért nem állt azonnal rendelkezésre. Ez önmagában többet mond minden hivatalos statisztikánál: egy Ajka városrészéből légi úton kellett beteget szállítani egy néhány percre lévő kórházba.

Papíron ez hatékony rendszer. A valóságban inkább kényszermegoldásnak tűnik.

A mentők szerint 5 perc alatt érkezett segítség

Az eset után kérdésekkel fordultunk az Országos Mentőszolgálathoz. Több helyről származó információink alapján ugyanis felmerült, hogy a mentőhelikopter riasztásának hátterében kapacitáshiány állhatott.

A mentőszolgálat válaszában hangsúlyozta: a földi mentőegység mindössze öt perc alatt a helyszínre érkezett, és a betegellátás azonnal megkezdődött. Éppen ezért rákérdeztünk arra is, hogy ilyen esetekben milyen szakmai szempontok alapján döntenek a légi egység riasztásáról, illetve hogy a riasztás időpontjában rendelkezésre állt-e szabad esetkocsi a térségben.

A kérdéseket azért tartottuk fontosnak, mert információink szerint az érintett mentőegység más bevetésen volt, ami jól mutatja: a rendszer működik, de tartalékai korlátozottak. A mentőszolgálat hivatalos álláspontját — ígéretünkhöz híven — teljes terjedelemben közöljük cikkünk végén.

A levél, amely szerint minden rendben van

Nem sokkal korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár levélben válaszolt Ferenczy Gábor megkeresésére, aki a devecseri ügyeleti ellátás megszűnése után helyi mentési kapacitás erősítését szorgalmazta.

A válasz lényege: a rendszer megfelelően működik, a környező mentőállomások, amik között az ajkai is szerepel képesek 15 percen belül ellátni a térséget, ezért új mentési pont létrehozása szakmailag nem indokolt.

A padragi eset azonban pontosan azt mutatta meg, mi történik akkor, amikor a rendszer nem elméletben, hanem egyszerre több valós riasztás mellett működik. Amikor az egységek foglaltak. Amikor nincs valódi tartalék.

És ez nem rendkívüli helyzet, hanem a mindennapok része egy olyan térségben, ahol a 8-as főút balesetei folyamatos terhelést jelentenek a mentőknek.

A hiány eltüntetése vagy megoldása?

Sajtóértesülések szerint a kormányzat — szintén Takács Péter nevéhez köthetően — a háziorvosi praxisok számának csökkentését vizsgálja. A hivatalos cél a rendszer racionalizálása, a gyakorlatban azonban sokak szerint ez inkább statisztikai válasz lehet az orvoshiányra: ha kevesebb praxis létezik papíron, kevesebb a betöltetlen hely is.

A probléma ettől még nem szűnik meg. Csak nagyobb körzetek jönnek létre, több beteggel, hosszabb ellátási időkkel és még nagyobb terheléssel az amúgy is túlterhelt orvosokon.

A padragi eset azért fontos, mert megmutatta: a rendszer még működik — de egyre inkább az ott dolgozók szakmai helytállásán múlik, nem a struktúra biztonságán.

Amíg vannak emberek, akik helytállnak

Ez a történet végül nem a politikáról szól, hanem azokról az egészségügyi dolgozókról, akik akkor is elvégzik a munkájukat, amikor a rendszer határán dolgoznak.

Most minden jól alakult. Volt szakember, volt gyors döntés, volt helikopter.

De egy működő egészségügyet nem az különböztet meg egy válságban lévőtől, hogy néha még sikerül megoldani a helyzetet — hanem az, hogy nem a szerencsén múlik.

Az OMSZ válasza teljes terjedelemben

 

Tisztelt Szerkesztő Úr!

 

 

1. Pontosan milyen szakmai indikációk esetén rendel el a mentésirányítás mentőhelikopteres riasztást allergiás reakció vagy rovarcsípés esetén?

 

Ebben az esetben a  bejelentő az Ajka-Padragúti háziorvosi rendelő volt, akik kritikus állapotú beteghez kértek ALS szintű mentőegységet (kiemelt mentőegységet). A bejelentés szerint: anaphilaxia; darázscsípés. A csípés 10 perce történt, mindene dagad, torka arca-szája, kiütéses az egész teste.

A veszprémi mentésirányítás a riasztási protokollnak megfelelően földi mentőegységet és mentőhelikoptert is indított a helyszínre a bejelentés információi alapján életveszélyt feltételezve.

 

2. A konkrét esetben a beteg állapota vagy inkább a rendelkezésre álló földi mentőkapacitás indokolta a légi egység alkalmazását?

 

A bejelentés indokolta a mentőhelikopter riasztását (orvosi rendelő), akik kritikus állapotú beteghez kértek segítséget.

 

3. A riasztás időpontjában rendelkezésre állt-e Ajkán vagy a térségben azonnal bevethető esetkocsi vagy mentőegység?

A riasztás időpontjában rendelkezésre állt bevethető mentőegység, a riasztás azonnal megtörtént. A bejelentés 2026. 02.23-án 14 óra 24 perckor érkezett a Mentőszolgálathoz. A veszprémi irányítás egy, az állomáshelyén tartózkodó BLS egységet indított a helyszínre Ajkáról, vele párhuzamosan lett riasztva a mentőhelikopter is. A földi mentőegység a 6 km-re lévő helyszínre 14 óra 30 perckor érkezett (5 perc).

 

 

4. Amennyiben nem, ez mennyiben tekinthető rendkívüli helyzetnek, illetve milyen gyakorisággal fordul elő hasonló kapacitáshiány?

Nem volt mentő kapacitáshiány. Az ajkai mentőegységek kihasználtsága („tengelyen töltött idő”) 2025-ös évben 30,74% volt.

 

5. Gazdasági és szakmai szempontból hogyan mérlegeli a mentésirányítás a légi és földi betegszállítás alkalmazását rövid szállítási távolság esetén?

„Gazdasági szempont” nem érvényesül, a mentésirányításnak nincs (és életmentés kérdésében nem is lehet) mérlegelési lehetősége, hogy „gazdasági szempontból megéri vagy nem a helikopter riasztása”. Riasztási protokollt alkalmazva riasztja a mentőhelikoptert a légikoordinátoron keresztül. A beteg helyszíni ellátását követően a helyszínen lévő legmagasabb kompetenciával lévő egységvezető dönt a kórházba szállítás módjáról a beteg állapotát, ellátási igényét, a kórháztól való távolságot és a rendelkezésre álló szállítási kapacitást figyelembe véve.

 

6. Az OMSZ értékelése szerint jelenleg megfelelően biztosított-e Ajka és a környező települések sürgősségi mentési lefedettsége?

Ajka és térsége mentési kapacitása megfelelően biztosított. A mentőállomáson humán erőforráshiány nincs, valamennyi státusz betöltött.

Üdvözlettel,

Kommunikációs Osztály
Országos Mentőszolgálat

 

Borítóképünkön: A napokban átadott új BLS mentőautó az Ajkai állomásnak.