Ajka a Kék Zónák nyomában

Ajka: November 13-án a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtárban Szabó Attila előadást tartott a Kék Zónák titkairól, feltárva a világ leghosszabb életű közösségeinek életmódját. A természetes mozgás, a bölcs étkezés, a szoros közösségi kapcsolatok és a hit fontosságát hangsúlyozva, az előadó bemutatta, hogyan alkalmazhatóak ezek az elvek Ajkán is. Az előadás inspirálta a hallgatóságot, hogy közösen tegyenek egy egészségesebb és boldogabb városért, akár a Dan Buettner által indított Kék Zóna program mintájára. A résztvevők számos gyakorlati ötletet is megosztottak a program helyi megvalósításához, mint például a városvezetés bevonása, médiakampányok, közösségi programok és a városi környezet átalakítása.

Szabó Attila utolsó, „Személyes Kék Zóna titkai” című előadásában összefoglalta a hosszú életű népek szokásaiból levont tanulságokat, és felvázolta, hogyan ültethetőek át ezek a mindennapokba, akár városi szinten is. Az előadás fókuszában a Kék Zóna program állt, melyet Dan Buettner indított útjára, és amely mára világszerte elterjedt.

Az előadás öt, hosszú életű közösség – többek között Okinawa, Loma Linda és Szardínia – életmódját vizsgálta, kiemelve a közös vonásokat. Ezek a következők:

• Természetes mozgás: A mindennapi tevékenységek kézzel végzése, kertészkedés, séta.

• Bölcs étkezés: Növényi alapú étrend, mértékletesség, a hara hachi bu elv alkalmazása.

• Kapcsolatok: Család és közösség elsődlegessége, a valahová tartozás érzése.

• Világgal való kapcsolat: Szemléletmód, hit, céltudatosság.

Az előadásban bemutatott kísérlet szerint Albert Lea városában a Kék Zóna program bevezetése jelentős eredményeket hozott: csökkent a hiányzások és az orvosi költségek aránya, a lakosok fogytak, és átlagosan 2,9 évvel nőtt a várható élettartamuk.

Szabó Attila kiemelte Szingapúr példáját is, amely országos szinten alkalmazza a Kék Zóna program alapelveit, és kiemelkedő eredményeket ért el az oktatás, egészségügy, életminőség és személyes biztonság terén.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a változáshoz személyes döntés szükséges, senkit sem kell semmire kényszeríteni. Az előadás végén felhívta a figyelmet egy online tesztre, amellyel felmérhető az egyén egészségi állapota és várható élettartama. Emellett hangsúlyozta a helyi közösség szerepét, és felvetette, hogy Ajkán is elindulhatna egy hasonló program.

Az előadás végén a hallgatóság tagjai megosztották tapasztalataikat és ötleteiket a program Ajkán való megvalósításával kapcsolatban. Többek között felmerült a helyi médiában való tájékoztatás, közösségi programok szervezése, és a városvezetés bevonása a projektbe. Az előadás inspirálóan hatott a jelenlévőkre, és remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy Ajka is a Kék Zónák alapelveit követve egy egészségesebb és boldogabb város legyen.

Ajka lehetőségei:

Az előadás hangsúlyozta, hogy a változáshoz személyes döntés szükséges, de emellett kiemelte a közösségi szintű cselekvés fontosságát is. A hallgatóság tagjai számos ötletet megosztottak arra vonatkozóan, hogyan lehetne Ajkát Kék Zónává alakítani. Ezek az ötletek a következők voltak:

• Városvezetés bevonása: A program sikeréhez elengedhetetlen a városvezetés támogatása. Az első lépés a polgármesterrel és a város vezetőivel való konzultáció lenne, ahol bemutatható a program lényege és az Albert Lea-i példa. Fontos lenne megnyerni őket a projektnek, hogy támogassák a megvalósítását.

• Médiatájékoztatás: A lakosság széles körű tájékoztatásához a helyi média – televízió, rádió, újságok – bevonása lenne szükséges. TV-műsorok, cikkek és riportok készülhetnének a Kék Zónákról és a program alapelveiről, bemutatva a helyi lehetőségeket és sikereket.

• Közösségi programok: Rendszeres közösségi programok szervezése, amelyek elősegítik az emberi kapcsolatok erősödését. Nőknek és férfiaknak külön szervezett mozgásprogramok, kirándulások, közös főzőtanfolyamok mind segíthetnének.

• Városi környezet átalakítása: A sétautak és kerékpárutak fejlesztése, zöld területek kialakítása és bővítése, közösségi terek létrehozása a lakóházak körül. Ezáltal vonzóbbá válna a gyaloglás, a kerékpározás és a közös időtöltés a szabadban.

• Oktatás és felvilágosítás: A Kék Zóna alapelveinek oktatása az iskolákban és a munkahelyeken. Előadások, workshopok és tanácsadások szervezése a helyes táplálkozásról, a mozgás fontosságáról, a stresszkezelésről és a konfliktuskezelésről.

• Támogatások és elismerések: Az egészséges életmódot támogató intézkedések bevezetése. Például a Kék Zóna menüt kínáló éttermek támogatása, vagy a helyi termelők piacainak népszerűsítése.

• Partnerségek: Együttműködés a helyi civil szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel és vállalkozásokkal a program népszerűsítésére és megvalósítására.

A „nem sajtszósz” receptje a következő:

• 2 burgonya

• 2 sárgarépa

• 1 teáskanál só

• Vegeta

• Fokhagymapor

• Sültcsirke fűszerkeverék (ez egy kicsit ellentmondásos a Kék Zóna alapelveivel)

• Kukoricacsíraolajból 1 teáskanál (ebben oldják fel a füstölt paprikát)

• Füstölt paprika (kevés, kb. egy mokkáskanálnyi)

• 5 evőkanál sörélesztőpehely

• 1 evőkanál bio mustár (vagy sima mustár)

• 1 evőkanál citromlé

Elkészítés:

1. A burgonyát és a sárgarépát enyhén sós vízben megfőzzük.

2. A főtt zöldségeket leszűrjük, és félretesszük egy kevés főzőlevet.

3. A zöldségeket a többi hozzávalóval összeturmixoljuk.

4. Ha szükséges, a félretett főzőlével hígítjuk.

Fontos megjegyezni, hogy a receptben szereplő sültcsirke fűszerkeverék és a kukoricacsíraolaj ellentmond a Kék Zóna alapelveinek, amelyek a feldolgozott élelmiszerek és a finomított olajok kerülését javasolják. Valószínűleg a recept eredetileg vegán sajtszószként készült. Egy igazi Kék Zóna verzióban ezeket az összetevőket elhagynánk, vagy egészségesebb alternatívákra cserélnénk, például:

• Fűszerek: friss vagy szárított fűszernövények (pl. kapor, petrezselyem, bazsalikom)

• Olajok: hidegen sajtolt olajok mértékkel (pl. extra szűz olívaolaj, lenmagolaj)