Hogyan segíthet a bioszén abban, hogy erdeink ellenállóbbak legyenek az egyre súlyosabb aszályokkal szemben? Erre a kérdésre keresi a gyakorlati választ az a szakmai vizsgálat, amely a Soproni Egyetem és a Zalaerdő Zrt. együttműködésében zajlik a Nagykanizsai Erdészet területén. A kezdeményezésről a Zalaerdő Zrt. hivatalos közösségi oldalán számolt be.
A kutatás a magyar–osztrák határrégióban zajló Interreg AT-HU CS4Region projekt részeként valósul meg. A program kiemelt célja a természetes és mesterséges szénelnyelők vizsgálata, valamint a klímasemlegesség elérését célzó lehetőségek feltárása.
Miért éppen a bioszén?
A tájékoztatás szerint a bioszén szerves anyagokból, oxigénszegény környezetben előállított, stabil széntartalmú anyag. Megfelelő talajba juttatással jelentősen javíthatja a talaj szerkezeti és fizikai tulajdonságait. Az erdőgazdaság számára a legfontosabb vizsgálati szempont a vízmegtartó képesség növelése, ami a csapadékhiányos, aszályos időszakokban kulcsfontosságú a fák túléléséhez és gyarapodásához.
A kísérlet helyszínéül a Homokkomárom 18/D jelű erdőrészletet jelölték ki. A szakemberek szándékosan olyan területet választottak a lehetséges helyszínek közül, ahol a fiatal fák növekedését a kedvezőtlen talajviszonyok eleve nehezítik. Emiatt itt különösen jól mérhetővé válik, mekkora érdemi javulást hoz a bioszén jelenléte.
Eltérő dózisokat tesztelnek a mintaterületeken
A Zalaerdő Zrt. bejegyzése alapján a kijelölt területet már tavasszal beültették fiatal csemetékkel, a bioszén kihelyezését pedig október elején végezték el a Soproni Egyetem kutatói.
A vizsgálat módszertana szerint a kutatók több, egyenként 6 méter hosszú és 6 ültetési sort lefedő mintaterületet hoztak létre, amelyeken három eltérő kezelést alkalmaznak:
-
Kontrollterület: Itt egyáltalán nem juttattak ki bioszenet, így ez szolgál viszonyítási alapként.
-
Egyszeres dózisú terület: Meghatározott alapmennyiségű bioszénnel kezelt parcellák.
-
Kétszeres dózisú terület: Az alapmennyiség duplájával ellátott kísérleti sávok.
A különböző kezelések egymással és a kontrollterülettel való összevetésével azt elemzik, hogy maga az anyag, illetve annak mennyisége pontosan milyen változásokat idéz elő a talajban.
A cél: jobb vízgazdálkodás és ellenállóbb állományok
A kísérlet fókuszában a talajszerkezet és a vízmegtartás áll. Amennyiben a talaj több vizet képes felvenni és hosszabb ideig megtartani, a fiatal fák gyökérzete sokkal kiegyensúlyozottabban juthat nedvességhez a kritikus nyári hónapokban is.
Bár a kísérlet önmagában nem oldja meg az erdőgazdálkodás minden klímaadaptációs kihívását, a szakmai együttműködés fontos mérföldkő annak feltárásában, milyen eszközökkel segíthető az erdők túlélése és alkalmazkodása a kedvezőtlen termőhelyeken.
SEO Beállítások
Címkefelhő:
Kulcsszavak:
Meta leírás:
Facebook Megosztási Poszt
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
