Kiszivárgott Lavrov-Szijjártó hangfelvétel: Így zajlik az alkudozás az uniós szankciókról a színfalak mögött

„Helló, Szergej, itt Péter beszél.” – kezdődik az a döbbenetesen baráti hangvételű telefonbeszélgetés, amely 2024. augusztus 30-án zajlott le Magyarország és az agresszor Oroszország külügyminisztere között. A felvétel nem csupán a két politikus szoros kapcsolatát bizonyítja, hanem tűpontos képet ad arról, hogyan használja fel Budapest a vétójogát orosz oligarchák családi érdekeinek érvényesítésére.

A beszélgetés azzal indul, hogy Szijjártó Péter – miután gépe leszállt Budapesten – azonnal visszahívja Szergej Lavrovot. A hangnem mindvégig közvetlen, tegeződő, mentes minden diplomáciai távolságtartástól, ami egy háborúban álló fél képviselőjével szemben elvárható lenne.

„Pragmatikus harc” és orosz dicséret

Lavrov a beszélgetés elején hízelegve jegyzi meg: „Az orosz médiában ma mindenhol címlapon voltál. Csak azt mondták, hogy pragmatikusan harcolsz az országod érdekeiért.” Szijjártó nevetve köszöni meg a „kedves elemzést”, majd rátérnek a hívás valódi okára.

Lavrov óvatos, Szijjártó kimondja

A felvétel legérdekesebb dinamikája a két fél óvatossága közötti különbség. Lavrov, a sokat próbált diplomata, kerüli a konkrét nevek kimondását. Csupán annyit mond: „Alisher (Uszmanov) kérésére hívlak… emlékeztetnélek, hogy dolgoztál valamin a testvérével kapcsolatban.”

Szijjártó Péter azonban nem teketóriázik, és azonnal nevesíti az orosz felet: „Ismailova asszony? Igen, abszolút.” Ezzel a magyar külügyminiszter nyíltan elismeri, hogy a magyar diplomácia egy konkrét, szankcionált személy érdekében tesz lépéseket Brüsszelben.

A párbeszéd kulcspontja:

• Szijjártó: „A szlovákokkal együtt benyújtunk egy javaslatot az Európai Uniónak, hogy vegyék le őt a listáról. Jövő héten fogjuk benyújtani.”

• Lavrov: „Nagyon köszönöm. Ő (Uszmanov) nagyon örülne ennek, komolyan aggódik a testvéréért… nagyra értékeljük a támogatásodat.”

Miért pont Gulbahor Ismailova?

Ismailova nem politikai szereplő, hanem Aliser Uszmanov, a Kreml-közeli milliárdos testvére. Az EU azért sújtotta szankciókkal, mert a gyanú szerint rajta keresztül mentették át az oligarcha vagyonát – többek között a 600 millió dollár értékű Dilbar luxusjachtot –, hogy elkerüljék a nemzetközi lefoglalásokat.

A „jó pozíció” és a vétó-alku

Sokan találgatják, miért tudja Magyarország elérni ilyen nevek törlését. A válasz az EU-s vétójogban rejlik:

• Egyhangúság: A szankciók megújításához mind a 27 tagállam szavazata kell.

• A zsarolási potenciál: Ha Budapest nemmel szavaz, az egész szankciós rendszer összeomolhat.

• Az alku: Magyarország a „vétófegyvert” használja zsetonként: megszavazza a nagy csomagot, ha cserébe az EU Tanácsa kivesz a listáról bizonyos „kért” személyeket.

A felvétel bizonyítja, hogy a magyar külpolitika „pragmatizmusa” a gyakorlatban sokszor egy-egy orosz oligarcha magánérdekeinek képviseletét jelenti az uniós fórumokon.