Ruszin-Szendi Romulusz: Katonatisztként, szakértőként a haza szolgálatában

Ruszin-Szendi Romulusz, volt vezérkari főnök a Tiszapárt szakértőjeként új szerepben tűnt fel a politikai színtéren. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Rónai Egon kérdezte a katonai pályafutásától a politikai szerepvállalásáig számos kérdésről.

Az interjúban Ruszin-Szendi hangsúlyozta, hogy bár letette az egyenruhát, lelkében katona maradt, és továbbra is a haza szolgálatát tartja elsődlegesnek. A Tiszapárthoz szakértőként csatlakozott, mert úgy látja, ott van fogadókészség arra, hogy hogyan lehet jobban gondoskodni a katonákról, rendőrökről, tűzoltókról és minden egyenruhásról. Tagadta, hogy politikai ambíciói lennének, és kijelentette, hogy egyelőre továbbra is a hazát szeretné szolgálni. Példaként Eisenhowert, Pavel cseh elnököt, valamint román és törökországi példákat említett arra, hogy katonatisztek sikeresen válthatnak politikai pályára.

Szalai Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban bírálta Ruszin-Szendi politikai szerepvállalását, és azzal vádolta, hogy a honvédség egységét megbontja, elbizonytalanítja az állományt. A volt vezérkari főnök cáfolta ezeket a vádakat, és vitára hívta ki a minisztert, hogy megvitassák a honvédség állapotát. Hangsúlyozta, hogy a Kossuth téren tett esküjük a haza szolgálatára szól, nem egy pártra.

Az interjúban szóba került Ruszin-Szendi korábbi felmentése a vezérkari főnöki posztról. Szalai azzal vádolta, hogy túllépte hatáskörét, Ukrajnában politikusokkal tárgyalt és egy NATO ülésen beavatkozásra buzdította a delegátusokat. Ruszin-Szendi cáfolta ezeket az állításokat, és elmondta, hogy ukrajnai útjára engedélyt kért és kapott a miniszterelnöktől. Az ukrán vezérkari főnök meghívására érkezett V4-es vezérkari főnöki találkozó elmaradása miatt látogatta meg Ukrajnát, és erről jelentést is tett a miniszterelnöknek, aki megköszönte és megdicsérte. Azt is elmondta, hogy felmerült diplomáciai szolgálatba helyezése külföldön, de ő itthon szeretne szolgálni.

A műsorvezető a „kiugrott fideszes” és „Fidesz-katona” jelzőkről is kérdezte. Ruszin-Szendi tagadta, hogy Fideszes lenne, mint mondta sosem volt  Fidesz-tag, továbbá kiemelte, hogy a haza szolgálata nem pártfüggő.

Ruszin-Szendi bírálta a Hadházy Ákos által megfogalmazott vádakat, és megélhetési politikusnak nevezte őt.

A volt vezérkari főnök szerint a magyar honvédség morálisan rendkívül rossz állapotban van, amit az elmúlt évek intézkedései okoztak. A katonák nem érzik a megbecsülést, jogbiztonságuk is sérült, és indoklás nélkül elbocsáthatók.

Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban Ruszin-Szendi úgy fogalmazott, hogy nem Zelenszkij érdeke a békekötés, és Bidennek is nagy szerepe van a háború kitörésében. Úgy véli, Oroszország nem elég erős ahhoz, hogy megtámadja a NATO-t vagy az Európai Uniót. A migrációt jelenleg nagyobb veszélynek tartja, mint az orosz fenyegetést.

Ruszin-Szendi elmondta, hogy a hadsereg fejlesztése a haditechnikai oldalon jól halad, de a katonákra vonatkozó fejlesztések elmaradtak. Hangsúlyozta, hogy a magyar katonák megbecsülése és jogbiztonsága létfontosságú a honvédség erősítése szempontjából.

Előzmények:

Ruszin-Szendi Romuluszt 2022. május 24-én mentette fel Szalai Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a vezérkari főnöki beosztásából. A felmentés hivatalos indoka nem volt világos, de a sajtóban több verzió is megjelent, többek között az Ukrajnával kapcsolatos állítólagos véleménykülönbségek. A Tiszapárthoz szakértőként való csatlakozása a közelmúltban történt.

ATV Start – Krug Emília beszélgetett Juhász Ferenccel:

Krug Emília Juhász Ferenccel, korábbi honvédelmi miniszterrel beszélgetett Ruszin-Szendi szerepvállalásáról és a honvédség helyzetéről. Juhász Ferenc szerint nem Ruszin-Szendi politikai szerepvállalása, hanem a kormány honvédséggel kapcsolatos intézkedései okozzák az állomány elbizonytalanodását. Szerinte a honvédséggel kapcsolatos beszerzések átláthatatlanok, koncepció nélküliek, és a katonák érdekeit nem veszik figyelembe. Krítikus a kormánypárt és a katonai vezetők közötti kapcsolat szorosságával is, ami szerinte veszélyezteti a hadsereg politika mentességét. Egyetért Ruszin-Szendivel abban, hogy a katonák nem érzik a megbecsülést, és a jogbiztonságuk sérült.