A magyar konyha ízeinek megőrzéséhez elengedhetetlenek a különböző hagymafélék, amelyek szinte minden kiskertben megtalálhatóak. A leggyakoribb típusok közé tartozik a közönséges hagyma (vagyis a jól ismert vöröshagyma), a fokhagyma és a póréhagyma.
A világhírű makói hagyma a XVIII. századtól vált ismertté, jellegzetes aromája miatt. Bár a hagyma Ázsiából származik, mára az egész világon elterjedt. Első feljegyzések a Közel- és Távol-Keletről származnak, ahol nemcsak élelmiszerként, hanem vallási rítusok és gyógyászati célok szolgálatába is állították. Az ókori Egyiptomban Ízisz istennő szent növénye volt, melyet a termékenység és a növekedés szimbólumaként tiszteltek. Érdekesség, hogy a vöröshagyma antibakteriális hatású: frissen felvágva 35-45 másodperc alatt képes elpusztítani számos mikroorganizmust és gombaspórát.
A termesztett hagymák két fő csoportba sorolhatók: a közönséges hagymafélék és a csokros hagymák. Az utóbbiak között található a ritka és különleges jancsi hagyma, amelyet leginkább csak kiskertekben termesztenek, és örökhagymaként is emlegetnek.
Miért különleges a jancsi hagyma?
A jancsi hagyma nyáron, a szárak végén nem magokat, hanem apró sarjhagymákat, úgynevezett „bulbillit” fejleszt. Ezek a kis hagymacsoportok augusztusban lehullanak, és az őszi esők hatására gyökeret eresztenek, biztosítva a következő évi friss termést. Ez a természetes újratermelődés az oka annak, hogy sokan örökhagymának is hívják, és népszerű az egyiptomi sétáló hagyma néven is.
Hogyan gondozzuk a jancsi hagymát?
A jancsi hagyma hosszú életű, egy helyen akár több évig is nevelhető, de 3-5 évenként érdemes áttelepíteni, hogy elkerüljük az elöregedést és a gyomosodást. A legideálisabb, ha a kis sarjhagymákat ősszel, szeptember-októberben ültetjük el tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajba, napos vagy félárnyékos helyre. A tél enyhébb időszakaiban a hagymák kihajthatnak, tavasszal pedig gyors növekedésnek indulnak, így korán szüretelhetjük az első zöldhagyma termést, amely jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz.
Betakarítás és további ápolási tanácsok
A betakarításkor nem szükséges az egész növényt kiszedni, a tönkön hagyva új hajtásokat hozhat, amelyeket tőosztással szaporíthatunk. Ültetéskor érdemes figyelni a társültetvényekre: a bab, borsó és káposzta nem jó szomszédok, míg a saláta, sárgarépa vagy szamóca ideális társaságot nyújtanak.
Tavasszal érdemes nitrogén-fejtrágyával támogatni a növény fejlődését, és a szedési szezon végeztével gondoskodni a peronoszpóra és a hagymalégy elleni védekezésről. A rendszeres gyomlálás segíti a jancsi hagyma tápanyagellátását, így erőteljesebb és egészségesebb növényt nevelhetünk.
Miért érdemes jancsi hagymát ültetni?
Aki egész évben szeretne friss zöldhagymát fogyasztani, annak a jancsi hagyma remek választás. Jól bírja a hideget, és tavasszal az elsők között indul fejlődésnek. Az örökhagyma tulajdonsága miatt mindig rendelkezésre áll a friss termés, így a kiskerti gazdálkodók egyik legértékesebb hagymafajtája lehet.
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
