Ukrán külügyminiszter: Magyarország és Szlovákia ne ejtse túszul az Európai Uniót

Ukrán külügyminiszter: Magyarország és Szlovákia ne ejtse túszul az Európai Uniót

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Európai Unió Külügyi Tanácsának ülésén éles kritikával illette Budapest és Pozsony magatartását. A diplomata szerint a két ország oroszbarát retorikája és az energetikai zsarolás az agresszor érdekeit szolgálja, miközben Ukrajna a negyedik éve tartó teljes körű invázió árnyékában is kitart az európai értékek mellett.

Zsarolás és ultimátumok a diplomácia asztalán

Az Európai Unió Külügyi Tanácsának február 23-i online ülésén Andrij Szibiha kendőzetlen őszinteséggel beszélt a közép-európai régió feszültségeiről. A miniszter emlékeztetett: a „Barátság” kőolajvezetéken tapasztalható tranzitproblémák közvetlen oka az orosz hadsereg január 27-i, energetikai infrastruktúra elleni támadása volt.

Szibiha sérelmezte, hogy sem a magyar, sem a szlovák kormány nem ítélte el az orosz agressziót. Ehelyett mindkét ország olyan fenyegetésekhez folyamodott, mint a 20. szankciós csomag és az uniós hitelek blokkolása, valamint az Ukrajnába irányuló létfontosságú energia- és üzemanyag-szállítások leállítása.

„Ez a két ország nem ejtheti túszul az egész Európai Uniót. Az ultimátumokat nem Kijevnek, hanem kizárólag a Kremlnek kellene címezniük” – hangsúlyozta a miniszter.

Putyin stratégiai kimerülése felé

A háború negyedik évfordulója előtt a külügyminiszter kijelentette: Vlagyimir Putyin stratégiai számításai kudarcot vallottak. Bár Oroszország az európai egység megosztására törekedett, egy újrafegyverkező és bővülő közösséggel találta szembe magát. Szibiha szerint az orosz propaganda állításaival ellentétben a megszálló erők nem haladnak, hanem az ukrán aszimmetrikus hadviselésnek köszönhetően a stratégiai kimerülés felé tartanak.

A miniszter kiemelte: a cél az, hogy a felőrlő háborút az orosz rezsim és hadigazdaság összeomlásává fordítsák át. Ehhez azonban elengedhetetlen a nyugati támogatás fenntartása és a szankciós nyomás fokozása, beleértve az orosz árnyékflotta és a háborúban résztvevők családtagjainak kitiltását az EU területéről.

A jövő záloga: SAFE és EU-csatlakozás

Ukrajna már a 2026-os esztendőre készül, amelyet a SAFE program (közös ukrán-EU védelmi finanszírozás) sikeres megvalósítási évének tekintenek. Szibiha köszönetet mondott az európai partnereknek a téli energetikai támogatásért, külön kiemelve a 145 millió eurós humanitárius segélyt és a generátor-szállítmányokat, amelyek segítettek meghiúsítani a Kreml tervét Ukrajna „megfagyasztására”.

A diplomata végezetül megerősítette: Ukrajna készen áll a teljes jogú EU-tagsághoz szükséges feltételek teljesítésére, és bízik benne, hogy a litván elnökség történelmi áttörést hoz majd a bővítési folyamatban.


Discover more from 1st-press

Subscribe to get the latest posts sent to your email.