A római jog „halálos” nehézsége: Nemzetközi rendőrségi akciót és adatvédelmi vitát indított egy magyar egyetemista Snapchat-posztja

A római jog „halálos” nehézsége: Nemzetközi rendőrségi akciót és adatvédelmi vitát indított egy magyar egyetemista Snapchat-posztja

Nemzetközi riasztást és rendőri intézkedést vont maga után egy 20 éves nagysápi fiatalember meggondolatlan bejegyzése. Az eset nemcsak a felelőtlen online jelenlét veszélyeire világít rá, hanem olajat öntött a tűzre az Európai Unióban tervezett „Chatkontroll” törvénycsomag körüli parázs vitában is.

Szokatlanul indult a január 5-e a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság számára. Hajnali 2 óra 43 perckor az Országos Rendőr-főkapitányság sürgős jelzést továbbított: a washingtoni INTERPOL-iroda egy potenciális öngyilkossági szándékra utaló bejegyzést észlelt a Snapchat platformon.

A római jog és a szerencsétlen szelfi

A nyomozás szálai egy nagysápi címre vezettek. A rendőrség által beazonosított fotón egy 20 éves fiatalember szerepelt, aki egy római jogi tankönyvet tartott a kezében, a képre pedig angolul a „Killing myself today” (Ma megölöm magam) feliratot szerkesztette.

A kiérkező rendőröknek a fiatalember édesanyja nyitott ajtót, majd a fiú tisztázta a helyzetet: a bejegyzést egy szűk körű, baráti Snapchat-csoportba szánta. Elmondása szerint nem állt szándékában kárt tenni magában, csupán a jogi vizsgára való készülés nehézségeit és a tananyag feletti elkeseredését próbálta fekete humorral szemléltetni.

Segítségnyújtás vagy a „Chatkontroll” előszele?

Bár az ügy szerencsésen, tragédia nélkül zárult, a rendőrség nyomatékosan felszólította a fiatalt, hogy tartózkodjon az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól. Az eset azonban élénk vitát váltott ki a lakosság körében. Sokan a magánszféra határait féltik, hiszen egy elvileg privát csoportban megosztott tartalom jutott el az amerikai hatóságokig.

A kommentelők felháborodása összecseng az Európai Unió által tárgyalt, sokat vitatott „Chatkontroll” (CSAM rendelettervezet) körüli aggodalmakkal. A törvénytervezet célja a gyermekbántalmazás elleni küzdelem, azonban kritikusai szerint a javaslat kaput nyitna a privát üzenetek automatikus, tömeges átvilágítására (kliensoldali szkennelés), ezzel gyakorlatilag felszámolva a végpontok közötti titkosítást.

A nagysápi eset – bár itt egy amerikai techóriás (Snapchat) belső szűrőrendszere és az amerikai hatóságok jelzése indította el a folyamatot – élesben mutatta meg azt, amitől az adatvédelmi szakértők tartanak: a privátnak hitt digitális beszélgetések valójában nincsenek rejtve a figyelő algoritmusok elől. A kérdés nyitott marad: hol húzódik a határ az életmentő beavatkozás és az indokolatlan megfigyelés között?

A hatóságok figyelmeztetése

A rendőrség hangsúlyozza: a felelőtlen posztolás nemcsak feleslegesen köti le a hatósági erőforrásokat, de nemzetközi riasztási láncot indíthat el. A közösségi média algoritmusai folyamatosan pásztázzák a veszélyes kulcsszavakat, így ami a felhasználónak csak egy rossz vicc, az a rendszer számára vészjelzés – függetlenül attól, hogy éppen milyen adatvédelmi jogszabályok vannak érvényben.


Discover more from 1st-press

Subscribe to get the latest posts sent to your email.