A Magyar Kormány 10%-os Árréskorlátozást Vezet Be 30 Alapvető Élelmiszerre

 

Orbán Viktor miniszterelnök 2025. március 11-én, kedden Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében bejelentette, hogy a kormány 10%-os árréskorlátozást vezet be 30 alapvető élelmiszerre. Az intézkedés a februári inflációs adatok közzététele után érkezett, miután a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszerárak 7,1 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben. Az „árrésstop” néven bevezetett szabályozás március közepétől május végéig lesz érvényben, amikor a kormány felülvizsgálja annak hatékonyságát, és szükség esetén meghosszabbítja az intézkedést.

Az árrésstop részletei és háttere

A miniszterelnök bejelentése szerint a kormány tárgyalásokat folytatott a kereskedelmi láncokkal az „indokolatlan és túlzó áremelések” megfékezése érdekében, de a kereskedők ajánlatai elmaradtak az elvárásaiktól. Különösen aggasztónak találták, hogy Orbán szerint egyes termékeknél kiugróan magas árréseket alkalmaztak a kereskedők – a tojásnál ez 40 százalékot, míg a vaj és a tejföl esetében több mint 80 százalékot tett ki.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen elárulta, hogy a hat megkeresett kereskedelmi láncból mindössze kettő tett „megfelelő ajánlatot” a kormánynak, ami miatt a szabályozás mellett döntöttek. A miniszter részletesebb adatokat is megosztott: a csirkecombnál 20, a csirkeszárnynál 40, a sertészsírnál 40, a tehéntúrónál és joghurtnál 70-80 százalékos, a párizsinál pedig 20 százalékos felárat tapasztaltak.

Az árrésstop értelmezése kapcsán fontos megjegyezni, hogy nem minden termék esetében jelent 10%-os árrést. Ahogy Nagy Márton elmagyarázta, ahol az árrés jelenleg 10% felett van, ott 10% alá kell csökkenteni, de ahol alacsonyabb (például 4%), ott a jelenlegi árrés befagyasztását várják el a januári árakhoz képest.

A 30 érintett alapvető élelmiszer

A bejelentés és a közzétett kép alapján az alábbi 30 alapvető élelmiszer kerül az árrésstop hatálya alá:

Húsáruk:

• Csirkemellfilé
• Csirkecomb
• Csirkefarhát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamellfilé
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja

Tejtermékek:

• UHT tej, 1,5% zsírtartalommal
• UHT tej, 2,8% zsírtartalommal
• ESL tej, 1,5% zsírtartalommal
• ESL tej, 2,8% zsírtartalommal
• Tejföl
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt

Alapvető élelmiszerek:

• Tojás
• Étolaj
• Margarin
• Sertészsír
• Vaj
• Finomliszt
• Rétesliszt
• Késői burgonya
• Kristálycukor
• Fokhagyma
• Párizsi

Mi az árrés és miért fontos a kiskereskedőknek?

Az árrés a kiskereskedelemben azt a százalékos különbséget jelenti, amely a termék eladási ára és beszerzési ára között van. Például ha egy kereskedő 100 forintért vásárol egy terméket, majd 150 forintért értékesíti, a bruttó árrés 50 forint, ami az eladási ár 33,3%-a (vagy a beszerzési ár 50%-a). Az árrésstop értelmében azonban a fogyasztói ár legfeljebb 10%-kal haladhatja meg a beszerzési árat.

Fontos megérteni, hogy az árrés nem tiszta nyereség. A kiskereskedőknek ebből az árrésből kell fedezniük számos működési költséget, mielőtt nettó nyereségről beszélhetnénk. A kiskereskedelmi szektor négy legnagyobb költsége a következő:

1. Üzleti munkaerő (bérek, járulékok)
2. Helyiséggel kapcsolatos költségek (bérleti díj, rezsi, karbantartás)
3. Disztribúciós költségek
4. Marketing költségek

Mit kell fedeznie a kiskereskedőnek az árrésből?

1. Munkaerőköltségek

A kiskereskedőknek az árrésből kell kifizetniük alkalmazottaik bérét és a kapcsolódó járulékokat. A magyarországi átlagos nettó fizetés 2025-ben 421.000 forint körül alakul. A bruttó bérköltség azonban ennél jelentősen magasabb, körülbelül 1,35-szöröse a nettó bérnek, vagyis egy munkavállaló havi bruttó bérköltsége megközelítőleg 568.350 forint.

A kiskereskedelmi szektorban különösen magas a munkaerő-fluktuáció, ami további toborzási és képzési költségeket jelent.

2. Helyiséggel kapcsolatos költségek

A boltok üzemeltetésének jelentős költségei közé tartoznak:

• Bérleti díj: A bevásárlóközpontokban átlagosan ~10.600 Ft négyzetméterenként.
• Rezsiköltségek: A magyarországi átlagos havi rezsiköltség 20.000-60.000 forint között mozog, a bolt méretétől, elhelyezkedésétől és energiahatékonyságától függően.
• Villamosenergia: Átlagosan ~550 Ft négyzetméterenként.
• Gáz: Körülbelül ~110 Ft négyzetméterenként.

3. Egyéb működési költségek

További költségek, amelyeket az árrésből kell fedezni:

• Készletkezelés és veszteségek
• Pénztárgép-rendszerek: ~30.000-113.000 Ft havonta
• Fizetésfeldolgozási díjak: Tranzakciónként általában 2,6%
• Biztonsági rendszerek
• Biztosítási díjak
• Takarítás: Óránként ~5.700-19.000 Ft

4. Adók és szabályozási költségek

A magyar kiskereskedőknek különböző adókat is fizetniük kell:

• Kiskereskedelmi különadó: 4,5% a nagyobb kereskedők esetében
• Társasági adó: 9% a kisebb vállalkozások számára
• Egyéb helyi adók és díjak

Mennyit kell forgalmaznia egy kisboltnak csak a bérek fedezéséhez?

Nézzük meg, mekkora forgalomra van szüksége egy kisboltnak, ahol a tulajdonos mellett egy alkalmazott dolgozik, és mindketten átlagbért keresnek.

Ha a havi bruttó bérköltség személyenként 568.350 forint, akkor két főre ez 1.136.700 forint.

Ha a bolt 10%-os árrésből működik, és ebből az árrésből kell fedezni minden működési költséget, beleértve a munkabéreket is, akkor a szükséges havi forgalom a következőképpen számítható ki:

Szükséges havi forgalom = Bérköltségek ÷ Árrés Szükséges havi forgalom = 1.136.700 Ft ÷ 0,10 = 11.367.000 Ft

Ez azt jelenti, hogy a kisboltnak több mint 11,3 millió forintos havi forgalmat kell elérnie csak a két átlagfizetés fedezéséhez, anélkül, hogy figyelembe vennénk a bérleti díjat, rezsiköltségeket, adókat és egyéb kiadásokat.

Ha további költségeket is figyelembe veszünk, például az átlagos rezsit (40.000 Ft) és a bérleti díjat (150.000 Ft), akkor:

• A teljes fix költség körülbelül 1.326.700 Ft (munkaerő + rezsi + bérleti díj)
• A 10%-os árrés mellett szükséges bevétel 13.267.000 Ft
• A kiskereskedelmi adó hatásával együtt ez körülbelül 13.892.147 Ft-ra emelkedik

Az árrésstop hatása különböző kiskereskedőkre

Nagy kereskedelmi láncok

A nagy kiskereskedelmi láncok bizonyos mértékig képesek lehetnek alkalmazkodni az új szabályozáshoz:

• Nagyobb beszerzési erejük révén kedvezőbb áron juthatnak hozzá a termékekhez
• Hatékonyabb működésük miatt alacsonyabb egységköltséggel dolgoznak
• Képesek a nem szabályozott termékek árrését növelni a bevételkiesés ellensúlyozására

Ugyanakkor számukra is kihívást jelent az új szabályozás, különösen mert a 10%-os árrésstop a 4,5%-os kiskereskedelmi különadóval együtt valójában csak 5,5%-os effektív árrést jelent.

Független kisboltok

A kisebb független boltok számára az árrésstop még nagyobb kihívást jelent:

• Általában magasabb beszerzési árakkal dolgoznak, kisebb tárgyalási hatalmuk miatt
• Fix költségeik a teljes költségvetésük nagyobb százalékát teszik ki
• Kevesebb lehetőségük van más termékek árának módosítására
• Számításaink szerint jelentős forgalomra van szükségük az alapvető működési költségek fedezéséhez

Az intézkedés várható gazdasági hatásai

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az árrésstop hatására az élelmiszer-infláció akár 10-15 százalékkal is csökkenhet az érintett termékkategóriákban, és a teljes infláció körülbelül 2 százalékponttal mérséklődhet. Ugyanakkor az intézkedés csak májusig lesz érvényben, és a miniszter szerint a márciusi inflációra még nem lesz hatással, az árakban csak áprilisban lehet érdemi változást tapasztalni.

Egyes szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy a szabályozás nem feltétlenül éri el a kívánt hatást:

• A kereskedők a nem szabályozott termékek árának emelésével kompenzálhatják a bevételkiesést, ami más területeken növelheti az inflációt
• Az árrésstop egyes termékek készlethiányához vezethet, ha a kereskedők csökkentik a korlátozott árrésű termékek készletét
• A beszállítók megemelhetik áraikat a kereskedők felé, ami végül a fogyasztói árak emelkedéséhez vezethet a margin-cap ellenére

Az árrésstop gyakorlati jelentősége a magyar kiskereskedelemben

Az árrésstop bevezetése jelentős beavatkozást jelent a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi piacba. Miközben a kormány célja az alapvető élelmiszerek árának csökkentése és ezáltal az infláció mérséklése, a kiskereskedőknek – különösen a kisebb boltoknak – komoly kihívást jelenthet a 10%-os árrés mellett fenntartható működés biztosítása.

Számításaink alapján láthattuk, hogy egy két főt foglalkoztató kisboltnak csak a bérek fedezéséhez havi 11,3 millió forintos forgalmat kellene elérnie, ami kiegészítve a rezsi és bérleti díj költségekkel, közel 14 millió forintra emelkedik. Ez rávilágít arra, hogy mennyire szűk lehet a 10%-os árrés a kiskereskedők számára, különösen amikor egyéb költségeket is figyelembe veszünk.

Az intézkedés május végéig tart, amikor a kormány értékeli annak hatásait és dönt a folytatásról. Addig is a fogyasztók és a kereskedők egyaránt feszült figyelemmel követhetik, hogy a gyakorlatban hogyan alakulnak az árak és a kereskedelmi láncok üzletpolitikája a jelenlegi inflációs környezetben.