Évente 60 ezer beteg életét lehetne megmenteni jobban szervezett ellátással

Magyarország nagyságrendileg 2500 milliárd forinttal költ kevesebbet az egészségügyre, mint amennyit az EU átlag eléréséhez kellene, és évente 60 ezer beteg életét lehetne megmenteni, ha jobban szervezett lenne az ellátás – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) gyűjtéséből. A DK egészségpolitikusa, Komáromi Zoltán szerint ez a szám néhány évvel ezelőtt még 30 ezer volt, tehát azóta megduplázódott.

A politikus szerint a probléma gyökere az alap-, sürgősségi és kórházi ellátás egyaránt nehezített hozzáférhetősége. A betegek gyakran későn jutnak ellátáshoz, és sokszor magasabb szintű intézményben, mint ahol egyébként a problémájukat meg lehetne oldani.

Komáromi Zoltán szerint egy átlagos magyar városnyi ember hal meg évente azért, mert nem kap normális orvosi ellátást.

Egy egyszerű példával illusztrálta a helyzetet: ha valaki egy hete köhög, és eljut a háziorvoshoz, ott a kikérdezés és megvizsgálás után a megfelelő vizsgálatokra elküldik. Csakhogy januárban 35-tel több praxis szűnt meg, mint amennyit betöltöttek. Már 1,3 millió ember él olyan településen, ahol nincs kinevezett háziorvos. A falusi körzetek 26%-a betöltetlen.

Ha a beteget röntgenre küldik, várni kell, ha pedig CT-re, akkor már két hónapról beszélünk. Mire kiderül, hogy tüdőrákja van, már inoperábilis is lehet. Az interneten fellelhető információk szerint 4-5 hónapra kapnak CT időpontot olyan betegek, akiket szakorvos azért küldött el CT vizsgálatra, hogy a daganatot kizárják, vagy megerősítsék. Négy hónap alatt pedig egy daganat áttéteket ad, aminek a gyógyítása sokkal nagyobb költséggel jár, és a beteg számára sokkal kisebb az esély a túlélésre.

Komáromi szerint a szűrések fontosságáról ugyan beszélnek, de közben nem szervezik meg az infrastruktúrát. Egy emlőszűrés eredményére hónapokat kell várni, vastagbélrákszűrésnél pedig olyan szűk a kapacitás, hogy a ténylegesen betegeket is több hetes előjegyzéssel tudják csak fogadni.

A politikus kritizálta a kormányt, amiért folyamatosan azzal aggódik, hogy elfogy a magyar, és közben fényezi magát, hogy mennyire jó. Felhozta Orbán Viktor „Covid-filmjét”, amiben a miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy „megmentenek” 50 ezer embert, miközben sorozatban hoztak rossz politikai döntéseket a járvány alatt. Komolyan kíváncsi rá, hogy kik voltak azok az orvosszakértők, akik tanácsot adtak a kormánynak, mert biztos benne, hogy azok nem értettek az egészségügyhöz. Szerinte Szlávik János biztosan nem adott ilyen tanácsokat.

Komáromi Zoltán rámutatott, hogy az az ember, aki kimondta, hogy 50 ezer ember fog lélegeztetőgépre szorulni Magyarországon, annak nem volt adata arról, hogy hány aneszteziológus szakorvos és szaknővér van. Ők három műszakban dolgozva egyidejűleg 2000 betegnél többet nem tudnak lélegeztetni, nemhogy 50 ezret. Emellett használhatatlan gépeket, maszkokat és védőeszközöket szereztek be, miközben az orvosok és nővérek 24 órában dolgoztak erejüket megfeszítve, úgy, hogy a kormány semmilyen segítséget nem adott. A János kórházban volt olyan műszak, amikor egy Covid-osztályon 10 pár gumikesztyűt és 10 maszkot osztottak ki a személyzetnek, és ez nem egy-két hétig tartott.

Komáromi elmondta, hogy az önkormányzatokat nem engedték, hogy segítsenek, hogy amit az állam nem tud csinálni, azt az önkormányzat megtegye. Szerinte sorozatban bűnöket követtek el, és ezek után még van képük dicsekedni vele.

A politikust megkérdezték, hogy értette-e, miért kellett ezt a témát Orbán Viktornak felvetni. Komáromi szerint a kormány nem ezt a mozit nézi, nem ebben a világban élnek. A miniszterelnöknek olyan információkat adnak át, amitől állítólag meg van győződve arról, hogy ő a világ legjobb miniszterelnöke, miközben nem az.

A Magyar Orvosi Kamara most kihozott egy anyagot, ami tárgyszerű, szakszerű és megalapozott. A politikus feltette a kérdést, hogy miért nem kíváncsi a belügyminiszter az orvosi kamara véleményére. A német, az angol királyi társaság és az osztrák kamara napi partneri kapcsolatban van a minisztériummal, mert a minisztérium és a kormány tudja, hogy az orvosok szakmai tudása nélkül nem lehet jó egészségügyet csinálni. Ehelyett van egy szakvizsga nélküli – Komáromi rezidensnek mondaná – egészségügyi államtitkár, aki sorozatban hozza a szakmailag rossz döntéseket a mentőszolgálattal, az ügyelettel, a költségvetéssel, mindennel szemben, és ezek után, ha megkérdezik, kommunistázik és feljelent.

A kamara azt mondja, hogy rengeteg pénz hiányzik az egészségügyből, és meg is határozzák, hogy hol tartunk az Európai Uniós átlaghoz képest. Komáromi szerint öt-hat éve foglalkozik szakmapolitikával, még gyakorló háziorvosként kezdte, és akkor 600 milliárd hiány volt, a mostani inflációk előtt jóval. A kormány azzal kérkedik, hogy az orvosok fizetését ezelőtt öt évvel fölemelték, a nővérek fizetését mennyire emelték föl, miközben sem az orvosi, sem a háziorvosi, sem az ápolói szakma nem vonzó. Egy szülő nem adja 14 éves korában egészségügyi szakközépiskolába a gyerekét, ha jót akar neki, mert nincs előtte karrier. Hivatástudatból nem lehet vásárolni.

Komáromi Zoltán felhívta a figyelmet Rozsos Erzsébet egy Facebook-összesítésére, amiben évekre visszamenőleg leírja, hogy mekkora nővérhiány volt, ami tényleges volt, és mennyi volt, amennyit ebből az állam, a kormány bevallott. Azt is bosszantónak tartja, hogy az orvosi kamara kiáll azért, hogy az egészségügy működőképesebb legyen, de nem hallja, hogy az ápolói kamara ezeket az adatokat nyilvánosságra hozná, és hétről hétre számon kérné a kormányon. Így a kormány azt csinál, amit akar velünk. Szerinte, aki nyugdíjas, aki már nem aktív, akinek van három-négy betegsége, az egyszerűen életveszélyben van Magyarországon, és ez nem riogatás.

Komáromi kiemelte, hogy az egészségügy úgy működik, hogy a költségek 30-32%-át mi adjuk össze, ez minden civilizált országban 15%.