Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön 25 bázisponttal 2,75 százalékra csökkentette irányadó kamatát, miközben az eurózóna gazdasága stagnálást mutat. A frankfurti döntéshozók ezzel a lépéssel a gazdasági növekedés ösztönzését helyezték előtérbe, még akkor is, ha ez inflációs kockázatokat hordozhat magában.
Stagnáló gazdasági teljesítmény
Az Eurostat friss adatai szerint a húsz országot tömörítő valutaövezet gazdasági teljesítménye nulla százalékos növekedést mutatott 2024 utolsó negyedévében, ami jelentős visszaesés a harmadik negyedév 0,4 százalékos bővüléséhez képest. A német gazdaság, amely korábban a térség motorjának számított, különösen nehéz helyzetbe került: gazdasága 0,2 százalékkal zsugorodott az utolsó negyedévben, és ugyanilyen mértékű visszaesést mutatott a teljes 2024-es év is – ez már a második egymást követő recessziós év.
A német gazdaság strukturális kihívásai
Németország helyzetét súlyosan érinti az olcsó orosz energia elvesztése, a túlburjánzó bürokrácia, valamint a politikai döntéshozatal lassúsága. Ezek az akadályok különösen érzékenyen érintik a feldolgozóipart, az autóipart és a vegyipart, amelyek jelentős szerepet játszanak az ország gazdaságában.
A kilátások sem biztatóak: a német kormány szerdán 1,1 százalékról 0,3 százalékra csökkentette 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzését, jelezve, hogy a problémák hosszabb távon is megmaradhatnak.
Politikai instabilitás Európában
Az eurózóna gazdasági kilátásait a politikai bizonytalanság is jelentősen árnyékolja. Németországban a február 23-i előrehozott választások hozhatnak tisztább helyzetet, miután Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciója összeomlott. Franciaországban a helyzet még hosszabb ideig rendezetlen maradhat, mivel a mélyen megosztott parlament miatt legkorábban júliusban tarthatnak új választásokat.
Nemzetközi kihívások
Az európai gazdaság kilátásait tovább rontják Donald Trump újraválasztásának hatásai. Az importvámokkal kapcsolatos tervei különösen érzékenyen érinthetik Európa exportorientált gazdaságait, különösen a német autóipart. Emellett problémát jelent az elektromos járművek iránti kereslet csökkenése és a német EV-támogatások megszüntetése, amely visszafoghatja az innovációt.
Infláció és EKB-döntés
Az EKB kamatcsökkentési döntése háttérében az infláció jelentős mérséklődése áll: a 2022 októberi 10,6 százalékos csúcsérték után a decemberi infláció már csak 2,4 százalékon állt. Ez ugyanakkor még mindig meghaladja a jegybank 2 százalékos célértékét. A döntéshozók azonban most úgy ítélték meg, hogy a gazdasági növekedés ösztönzése fontosabb prioritás, különösen egy olyan helyzetben, amikor az eurózóna gazdasága stagnálást mutat, és egyes tagállamok – például Németország – recessziós kockázatokkal néznek szembe.
A kamatcsökkentés célja, hogy olcsóbbá tegye a hitelfelvételt mind a vállalatok, mind a háztartások számára, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a fogyasztást. Ugyanakkor a döntés kockázatokat is hordoz magában. Az alacsonyabb kamatok ugyanis az infláció újbóli emelkedéséhez vezethetnek, különösen akkor, ha a globális energiaárak ismét növekedni kezdenek, vagy ha a gyenge euró tovább növeli az importált termékek árát.
Elemzők véleménye megoszlik a kamatcsökkentés hatékonyságával kapcsolatban. Egyesek szerint a lépés időzítése helyes, hiszen a gazdasági növekedés helyreállítása most kulcsfontosságú. Mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kamatcsökkentés önmagában nem elegendő a strukturális problémák kezeléséhez. Különösen igaz ez Németország esetében, ahol a gazdaságot számos, mélyebb gyökerű kihívás terheli, például a lassuló ipari termelés, a munkaerőhiány és az energetikai átállás költségei.
Infláció és EKB-döntés: Gazdasági hatások
Az EKB kamatcsökkentési döntése nemcsak az infláció mérséklődésére adott válasz, hanem az eurózóna gazdaságának stagnálására és a globális kihívásokra is reflektál. A kamatcsökkentés várhatóan több területen fejti ki hatását, mind rövid, mind hosszabb távon.
1. Hatás a vállalati szektorra
Az olcsóbb hitelek lehetőséget teremtenek a vállalatok számára, hogy bővítsék beruházásaikat, különösen az ipari és technológiai szektorban, amelyeket az elmúlt évek energiaválsága és ellátási láncproblémái különösen sújtottak. Azonban egyes iparágak, például az autógyártás, továbbra is kihívásokkal néznek szembe a csökkenő kereslet és az elektromos járművek iránti érdeklődés lassulása miatt. A németországi EV-támogatások megszüntetése tovább növelheti a szektor bizonytalanságát.
2. Hatás a háztartásokra
A kamatcsökkentés kedvezhet a háztartásoknak is, hiszen alacsonyabb hitelköltségeket eredményezhet, különösen a lakáshitelek és fogyasztási kölcsönök terén. Ez növelheti a fogyasztói bizalmat és ösztönözheti a költéseket. Ugyanakkor a magas energiaárak és az élelmiszerárak továbbra is nyomást gyakorolhatnak a háztartások pénzügyeire, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeknél.
3. Devizapiaci hatások
A kamatcsökkentés gyengítheti az eurót, ami kedvező lehet az exportorientált vállalatok számára, hiszen versenyképesebbé válhatnak a nemzetközi piacokon. Ugyanakkor a gyenge euró drágítja az importált árukat, ami újabb inflációs nyomást jelenthet, különösen az energia és alapanyagok területén.
4. Geopolitikai és nemzetközi hatások
Az EKB lépése szöges ellentétben áll az amerikai Federal Reserve kamatpolitikájával, amely a magasabb kamatok szinten tartásával küzd az infláció ellen. Ez a divergens monetáris politika további nyomást helyezhet az euróra az amerikai dollárral szemben, valamint befolyásolhatja a nemzetközi befektetői döntéseket is. Az amerikai piacok vonzóbbá válhatnak, különösen Trump újraválasztása és protekcionista gazdaságpolitikája közepette.
5. Regionális egyenlőtlenségek
Az eurózóna tagállamai között meglévő gazdasági különbségek tovább mélyülhetnek. Míg a déli országok, például Spanyolország vagy Olaszország, jobban profitálhatnak az alacsonyabb kamatokból, Németország strukturális problémái és a keleti tagállamok energiafüggősége továbbra is kihívást jelenthetnek.
Az EKB döntése tehát összetett gazdasági hatásokkal jár, amelyek sikere nagyban múlik a kormányzati reformok és nemzetközi gazdasági környezet alakulásán. Az elkövetkező hónapokban kulcsfontosságú lesz az infláció és a növekedési adatok alakulása, amelyek meghatározzák az EKB további lépéseit.
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
