Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, 2025 januárjában felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által fenntartott szankciós listára, az úgynevezett SDN-listára (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List). Az indoklás szerint Rogán korrupciós tevékenységekben való részvétele miatt került fel a listára, amely a Globális Magnitsky Emberi Jogi Számonkérési Törvény alapján történt.
A Szankciók Hatásai
A szankciók értelmében Rogán Antal nem léphet be az Egyesült Államok területére, és minden, az Egyesült Államokban vagy amerikai személyek birtokában lévő vagyonát zárolják. Emellett az OFAC engedélye nélkül tilosak az amerikai személyeken vagy az Egyesült Államokon keresztül végzett, Rogán vagyonát érintő tranzakciók, és azok is szankciókat kockáztatnak, akik a tiltás ideje alatt pénzügyi kapcsolatba kerülnek vele.
A Magyar Kormány Reakciója
A magyar kormány és különösen Szijjártó Péter külügyminiszter a szankciókat a távozó amerikai nagykövet, David Pressman személyes bosszújának nevezte. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye szerint a szankciók a „távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba Donald Trump hivatalba lépése után.
Több fideszes politikus és a magyar kormány is azt hangoztatta, hogy Rogán Antal szankciója rövid életű lesz, mivel Donald Trump hivatalba lépése után várhatóan eltávolítják a listáról. Például Szijjártó Péter külügyminiszter és más kormányzati szereplők is arra utaltak, hogy az új Trump-adminisztráció barátibb viszonyt ápol majd Magyarországgal, és gyorsan léphet az ügyben.
Ugyanakkor több elemző és szakértő is óvatosságra intett ezzel kapcsolatban. Simonyi András volt washingtoni nagykövet például naiv elképzelésnek nevezte azt, hogy Trump elnöksége első napjaiban prioritásként kezelné Rogán levételét a szankciós listáról. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen döntés komoly diplomáciai és jogi következményekkel járna, és nem valószínű, hogy egyetlen telefonhívással elintézhető lenne.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szintén kiemelte, hogy a szankciók eltörlése hosszadalmas folyamat, amely alapos vizsgálatot igényel, még akkor is, ha az új adminisztráció politikailag nyitott lenne erre.
Mindezek alapján bár a magyar kormány reményei szerint Trump gyorsan cselekedhetne, a valóságban a szankciós lista módosítása bonyolult és időigényes folyamat. Az eltávolítás csak akkor lehetséges, ha az érintett személy már nem vesz részt az eredeti szankció alapjául szolgáló tevékenységekben – például korrupcióban –, és ezt megfelelően bizonyítani is tudja.
Trump és a Szankciók
A kérdésre, hogy Trump levette-e Rogán Antalt a tiltólistáról, a válasz az, hogy Donald Trump második elnöki ciklusának megkezdésekor számos, azonnali hatállyal végrehajtott intézkedést jelentett be, amelyek között szerepelt a párizsi klímaegyezményből való kilépés, a WHO-ból való távozás, valamint a bevándorlási szabályok szigorítása. Az első napján aláírt közel száz rendelet közül azonban kimaradt Rogán Antal eltávolítása az amerikai szankciós listáról. Bár a magyar kormány nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy Trump hivatalba lépésével gyorsan megoldódik Rogán helyzete, a szankciók visszavonása nem került fel Trump prioritásai közé. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a szankciós lista Trump első elnöksége alatt vált hangsúlyos eszközzé a korrupció és emberi jogi visszaélések elleni fellépésben. A szankciók visszavonása hosszadalmas és alapos jogi vizsgálatot igényel, és az OFAC célja nem a büntetés, hanem a magatartásbeli változás elősegítése. Az eltávolítás csak akkor lehetséges, ha az érintett már nem vesz részt az eredeti szankció alapjául szolgáló tevékenységekben, például korrupcióban vagy emberi jogi visszaélésekben.
Discover more from 1st-press
Subscribe to get the latest posts sent to your email.
