Orbán az Európai Parlamentben: A háborús párhuzamok tévesek, az EU stratégiája kudarcot vall
STRASBOURG – Éles szóváltás alakult ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az Európai Parlament képviselői között Strasbourgban. A magyar EU-elnökség programjáról szóló vitában Orbán hevesen védekezett a korrupcióval, jogállamisággal és az ukrán háborúval kapcsolatos kritikákkal szemben.
A miniszterelnök a parlamenti vitát „pártpolitikai intifádénak” nevezte, és visszautasította a Magyarországgal szemben megfogalmazott vádakat, amelyeket „hazugságoknak” és „politikai propagandának” minősített. Különösen éles kritikával illette Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, akit azzal vádolt, hogy személyes ellenszenvét vetíti rá a magyar elnökségre, és a Bizottságot politikai fegyverként használja a jobboldali, patrióta erők ellen. Orbán szerint a Bizottságnak semlegesnek kellene lennie, a szerződések őrének („guardian of the treaty”), de ez a szerep mára megváltozott. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének azon megjegyzésére, miszerint a magyar kormánypárt nem nyerte meg az európai választásokat, Orbán Viktor úgy reagált, hogy Magyarország a szavazatok 45%-át kapta, majd visszakérdezett: „Önök Németországban 30-at, akkor ki nyert itt, Weber úr?”.
Az ukrán-orosz háború kapcsán a miniszterelnök elutasította az 1956-os forradalommal való párhuzamot, és „tévedésnek” és a „magyar szabadságharcosok emlékének meggyalázásának” nevezte azt. Ez a kijelentés különösen aktuális annak fényében, hogy a napokban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is hasonló kritikákat fogalmazott meg, és hangsúlyozta az 56-os forradalom és az ukrán háború közötti kontextuális különbségeket. Orbán Balázs szerint „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.” Orbán Viktor a parlamentben „tévedésnek” és a „magyar szabadságharcosok emlékének meggyalázásának” nevezte a két helyzet összehasonlítását. Bírálta az EU háborús stratégiáját, amelyet „rosszul megtervezettnek” és „rosszul végrehajtottnak” minősített, és a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgette.
A vitában szóba került a migráció is. Orbán visszautasította a vádakat, miszerint Magyarország kiengedi az embercsempészeket, és hangsúlyozta, hogy letartóztatják és kitoloncolják őket, és szerinte Magyarország ezzel több ezer embercsempésztől szabadította meg Európát.
A gazdasági kritikákra reagálva a miniszterelnök rámutatott, hogy a magyar gazdaság kétszer gyorsabban növekszik, mint az EU átlaga. Védelmébe vette a magyar alkotmányt, különösen a benne foglalt családmodellt, és visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint Magyarország hátrányosan megkülönbözteti a lakosság egyes csoportjait.
Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban Orbán elmondta, hogy a Magyarországnak juttatott támogatások 80%-a visszakerül az uniós cégekhez. Kifogásolta, hogy Magyarországot korrupcióval vádolják, miközben az Európai Parlamentben is voltak korrupciós botrányok.
A miniszterelnök személyeskedőnek nevezte Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének hozzászólását, és azzal vádolta, hogy haragszik rá, amiért nem támogatta a bizottsági elnöki posztra való jelölését.
